Kihalt fajok visszahozása: Dr. Beth Shapiro az ősi DNS-ről és az eltűnt fajokról
Dr. Beth Shapiro evolúcióbiológus elmagyarázza, hogyan használják az ősi DNS-t és a szintetikus biológiát kihalt állatok – a mamut, a dodó és a rémfarkas – visszahozására. A mélyebb cél a természetvédelem: ugyanaz az eszköztár segíthet az élő fajoknak túlélni az ember által átformált élőhelyeket. Közben arról is beszél, mit jelent valójában a 'faj', és merre tart az emberi génszerkesztés.
Áttekintés
Dr. Beth Shapiro, a Colossal Biosciences tudományos vezetője és régóta ősi DNS-sel foglalkozó kutató azt magyarázza el Andrew Hubermannel, mit is jelent valójában a 'kihalásvisszafordítás'. Szerinte a 'faj' emberi fogalom – címke, amivel történeteket mesélünk –, miközben maga a biológia nem rendezi szép dobozokba az életet. A fosszíliákból kiolvasott DNS átírta az ember családfáját: kiderült, hogy őseink keveredtek a neandervölgyiekkel és a denisovaiakkal, így a mai emberekben 2–5% az ő DNS-ük.
Shapiro leírja, hogyan szekvenálja a csapata a jól megőrzött maradványokat, azonosítja azt a néhány genetikai változást, amitől egy állat jellegzetes lett, és ezeket beépíti egy közeli élő rokonba – az elefántból gyapjas mamut, a szürke farkasból rémfarkas lesz. A döntő mozzanat: minden szerkesztést az állatjóllét és a biztonság alapján választanak ki, nem pusztán a hasonlóság kedvéért.
Ugyanezek az eszközök – hangsúlyozza – már ma is segítik az élő fajokat: a quollt úgy módosítják, hogy túlélje a mérgező varangyot, a feketelábú görényt klónozással hozzák vissza az elveszett genetikai sokféleséggel, és egész ökoszisztémákat modelleznek bármilyen kibocsátás előtt. A beszélgetés kiterjed az emberi génszerkesztésre, az embrióválogatásra, a KJ baba CRISPR-gyógyításához hasonló esetekre és a mesterséges méhre. Shapiro végig amellett érvel, hogy a tétlenség is döntés – olyan, amely elfogadja a jelenleginél kevésbé sokszínű jövőt.
Kulcsmondatok
5Ugyanazok az eszközök, ugyanaz a technológia, ugyanazok a szükségletek – és amikor a mamutok és dodók gondolatával felvillanyozzuk az embereket, több befektetés jut abba a technológiába, amivel megakadályozhatjuk az élő fajok kihalását.
A biológiát nem érdekli, milyen faj vagy. A faj emberi fogalom.
Ha úgy néz ki, mint egy rémfarkas, és képes betölteni a rémfarkas ökológiai szerepét, akkor örömmel hívom rémfarkasnak.
A tétlenség nem 'nem-döntés'. A tétlenség azt jelenti, hogy elfogadjuk a jelennél kevésbé sokszínű jövőt.
Az embereknek lelkesnek és pozitívnak kell érezniük magukat, és át kell élniük a rácsodálkozást.
Kulcsgondolatok
9A 'faj' emberi fogalom
A biológia nem rendezi dobozokba az életet; mi tesszük ezt, hogy megnevezhessünk dolgokat és történeteket oszthassunk meg. Több érvényes fajfogalom létezik, és az, hogy melyik érvényes, attól függ, milyen beszélgetést akarsz folytatni.
Sokféleképpen definiálható egy faj
A biológiai fogalom (tudnak-e keveredni és termékeny utódot létrehozni?), a genetikai (a szekvenciahasonlóság küszöbe) és a földrajzi fogalom együtt él. Egyik sem 'az igazság'; mindegyik egy-egy eszköz.
Keveredtünk a neandervölgyiekkel és a denisovaiakkal
Az ősi DNS szerint a modern emberek, a neandervölgyiek és a denisovaiak egy időben éltek és keveredtek. A ma élők többsége nagyjából 2–5% neandervölgyi DNS-t hordoz ebből a keveredésből.
A 'másik 2–5%' szinte az egész genomot visszaadja
Mindenki más neandervölgyi DNS-darabot hordoz. A ma élőket összerakva a neandervölgyi genom 90–95%-a visszanyerhető – ez mutatja meg, melyik 5%-nak kellett 'emberinek' lennie ahhoz, hogy egy csecsemő túléljen.
Miért nem lesz soha dinoszaurusz-DNS
A DNS a halál után az UV-sugárzás, a fagyás-olvadás és a mikrobiális bomlás miatt feldarabolódik. A legrégibb visszanyert DNS egy ~1–2 millió éves mamutcsontból származik; a dinoszauruszok 66 millió éve haltak ki, jóval a visszanyerhetőség határán túl.
A nagy növényevők alakítják az ökoszisztémát
A szibériai Pleisztocén Parkban a bölények, lovak és pézsmatulkok letapossák a havat és felforgatják a talajt, hidegen tartják a földet és növelik a növényi sokféleséget. A kulcsfajok visszatelepítése ellenállóbbá teheti az ökoszisztémát.
A kihalásvisszafordítás mérnöki munka, nem másolás
A cél nem egyetlen halott egyed újrateremtése, hanem annak helyreállítása, amit az állat csinált és ahogy kinézett. A mamut-tulajdonságokkal módosított elefántból a mai élőhelyeken is megélő mamut lesz.
Az állatjóllét az első: a rémfarkas bundája
A fosszilis rémfarkas-genomokból származó húsz szerkesztés adta meg a méretet, a felépítést és a világos bundát. A csapat elkerülte a vaksággal vagy süketséggel fenyegető szerkesztéseket, és élő kutyákban már biztonságos szín-variánsokat használt.
Ugyanaz az eszköztár menti az élő fajokat is
Egyetlen betű módosítása lehetővé tehetné, hogy az ausztrál északi quoll túlélje a mérgező varangyot; a klónozás visszahozza az elveszett sokféleséget a feketelábú görényben. A kihalásvisszafordítás eszköztára természetvédelmi eszköztár.
Gyakorlati tanulságok
6- 1
A kihalásvisszafordítás finanszírozza a természetvédelmet 2:00
A mamutok és dodók körüli izgalom új befektetést és tehetséget vonz éppen azokhoz az eszközökhöz, amelyek segítenek az élő fajoknak elkerülni a kihalást.
- 2
Kezeld lazán a faj-címkéket 20:00
Tekints a 'faj'-ra a beszélgetés eszközeként, ne abszolútumként. A definíciókon való vita elnyomhatja a hasznosabb kérdést: mire képes valójában egy technológia.
- 3
Válaszd a legbiztonságosabb genetikai utat 2:00:00
Ha egy tulajdonság elérhető kockázatos szerkesztéssel vagy élő állatban már meglévő biztonságossal, válaszd a biztonságos utat – a hűség soha nem előzheti meg a jóllétet.
- 4
Ismerd fel, hogy a tétlenség is választás 2:54:00
A cselekvés elmulasztása nem semleges. A kihalás szélén álló fajoknál a 'nem tenni semmit' azt jelenti, hogy eredményként elfogadjuk a kevésbé sokszínű jövőt.
- 5
Vezess rácsodálkozással és oktatással 3:00:00
A közönség ámulata és a világos, őszinte magyarázat a félelmet kíváncsisággá fordítja, és azt az érzést adja az embereknek, hogy van beleszólásuk az örökölt jövőbe.
- 6
Védd a genetikai sokféleséget 3:22:00
A kicsi, beltenyésztett populációk káros változatokat halmoznak fel. Az olyan eszközök, mint a megőrzött szövetből történő klónozás, visszahozhatják a sokféleséget és segíthetik a faj talpra állását.
Témák & fejezetek
14Miért hozzunk vissza kihalt fajokat
Shapiro a kihalásvisszafordítást a természetvédelemtől elválaszthatatlanként mutatja be, Huberman pedig bemutatja a Colossal Biosciencesnél végzett munkáját.
Mi egy faj? Taxonómia és fajfogalmak
Linnétől és a 'bison bison bison'-tól a faj biológiai, genetikai és földrajzi meghatározásáig.
Neandervölgyiek, denisovaiak és az emberi keveredés
Az ősi DNS több emberi leszármazási vonalat tár fel, amelyek egy időben éltek és keveredtek, nyomot hagyva bennünk.
Hogyan keverednek a fajok: medvék és alkalmazkodás
A jegesmedvék és a barnamedvék hibridizálódnak, de az alkalmazkodás – nem csupán a genetika – tartja külön a vonalakat.
Neandervölgyi DNS a modern emberben
Miért hordoz mindenki más 2–5%-ot, és mit árul el a hiányzó 5% arról, mitől vagyunk emberek.
Haj, szemszín és ősi immunitás
Az MC1R és a vörös haj, a szemszín szelekciója, és hogyan hagyott nyomot a pestis és a járványok a genomunkban.
Fajválasztás és miért bomlik le a DNS
Technikai, etikai, ökológiai és társadalmi szempontok, és miért veszett el örökre a dinoszaurusz-DNS.
Pleisztocén Park és ökoszisztéma-mérnökség
Hogyan formálják át a nagy növényevők a tundrát, és miért építheti újra a sokféleséget a visszatelepítésük.
A dodó és a madarak visszahozásának kihívása
Miért nem klónozhatók a madarak úgy, mint az emlősök, és miért a 'rácsodálkozás' segített kiválasztani a dodót.
Mamutok és a Jurassic Park-mítosz
Egy módosított elefánt, nem egy rekonstruált egyed – és miben tévedett a film.
A rémfarkas: megfontolt, jólléti-elsődleges szerkesztések
Húsz kiválasztott szerkesztés, a bundaszín biztonsága, és milyenek valójában az élő állatok.
Élő rémfarkasok és az út a vadonba
Romulus, Remus és Khaleesi, ütemezett tervek, szabályozás és ökoszisztéma-kutatás.
Ellenállóság és ugyanaz az eszköztár a védelemhez
A yellowstone-i farkasok, a tilacin, a quoll és a varangyok, és miért döntés a tétlenség.
Emberi génszerkesztés, embriók, görények és a jövő
Embrióválogatás, a KJ baba CRISPR-gyógyítása, a feketelábú görény megmentése, mesterséges méh és Shapiro eredettörténete.